Amikor rögtön az út elején egy olyan kiírással találkozom, hogy “csak saját felelősségre”, akkor már az az érzésem támad, hogy ez csak jó lehet, elvégre merni a saját utam járni, a megérzéseim követni amúgy is “csak saját felelősségre” lehet. És nem tévedtem!
Tudom, hogy mindenki már a tavaszt várja, a ragyogó napsütést, de megvan a csendes óráknak, az ébredő természetnek, és a hajnali ködnek is a maga varázsa. Mások ilyenkor a hangok, az illatok, a fények. Nem hiszitek? Nézzétek meg a képeket! És ha kedvet kaptok, húzzatok fel sapit, kesztyűt, vegyetek meleg pulcsit, állítsátok be az ébresztőt és munka előtt sétáljatok egyet a természetben ti is.
Megéri.
Fotó: Jarabin Kinga
Dunla Sullivan 