A Duna Németországból, a Fekete-erdőből indul két kis patak – a Breg és a Brigach – összefolyásával. Keresztülfolyik több országon: Németországon, Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Románián, Bulgárián, Ukrajnán, de még Moldovát is érinti, mire eléri a Fekete-tengert. A térképen jól látható, hogy a Duna balra fent, Magyarország határát követve, ha nem is szép egyenesen, de kisebb kanyarokkal halad jobbra, majd középen vesz egy éles kanyart és úgy folyik tovább a medrében lefelé. Ezt a részt: a Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát nevezik Dunakanyarnak. Itt található egy gyönyörű kis falu, a kis Robogó és Vica baba következő úti célja: Zebegény.

• Zebegény Budapest felől a Dunakanyar legtávolabb eső települése. A falu amilyen kicsi, épp oly sok kincset rejt. Mivel a Budapest-Pozsony vasútvonal építése 174 évvel ezelőtt érintette Zebegényt is, ezért kapott a falu egy saját vasútállomást. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, ami a maga nemében kiemelkedő ipari műemléke hazánknak. A vasútállomás épülete olyan szép, hogy minden kiránduló a csodájára jár.
• És mikor megyünk? – kérdezte izgatottan Vica baba a kis Robogó beszámolóját hallgatva.
• Szombaton – felelte Kis Robogó.
• És mikor lesz szombat? – kíváncsiskodott Vica baba.
• Gyere, számoljuk ki! – hívta a kis Robogó Vica babát. – Ma van kedd, holnap szerda, az egy. Szerda után jön a csütörtök, az kettő. Csütörtök után a péntek, az három, és péntek után következik a szombat, az négy. Négyet kell még aludni szombatig.
• Ó, az nagyon sok! – sopánkodott Vica baba.
• Ugyan, gyorsan el fog telni az idő! – vigasztalta a kis Robogó Vica babát.

Így is lett. Vica baba nagyokat játszott az óvodában a barátaival, így gyorsan eltelt a nap. Délután Barna macival rendeztek teadélutánt, este pedig a kis Robogó mesélt neki arról, hogy milyen csodás helyre is készülnek.

Szombaton szép őszi, napsütötte reggelre ébredtek. Vica baba olyan izgatott volt, hogy még reggelizni sem akart.

• Induljunk! Induljunk! Mire várunk még kis Robogó? – türelmetlenkedett Vica baba.
• Arra, hogy felöltözz és megreggelizz. Mégsem vihetlek magammal pizsamában és üres hassal – csitította Vica babát a kis Robogó.

Vica baba ezen elmosolyodott. Nagy izgalmában észre sem vette, hogy még nem öltözött át. Gyorsan felvette a ruhákat, amiket a kis Robogó kikészített neki, jó ízűen elfogyasztotta a finom sajtos kiflit sok paradicsommal, salátával és uborkával, majd rohant is az előszobába cipőt húzni. Természetesen Vica babának is volt protektoros védőkabátja, térdvédője és bukósisakja is. Nagyon fontos, hogy amikor motorozni indul valaki rajta, és az utasán is legyen megfelelő védőfelszerelés!

Zebegénybe a 2-es számú úton lehet eljutni Budapest felől. Ezért Vica baba és a kis Robogó Fótról átment Dunakeszire, mivel a 2-es út Dunakeszin halad keresztül. Nézd meg te is a térképen! Keresd meg az utat te is az otthonodtól Zebegényig!

Vica babáék Dunakeszi – Göd – Sződliget – Vácon keresztül haladtak a 2-es úton egészen a 12-es úti elágazásig. Itt egy körforgalomból kihajtva Szob felé vették az irányt a 12-es úton. Innen a táj kezdett elvarázsolódni. Balról megjelent a Duna Verőcénél, és végig követte az utat Kis- és Nagymaroson át Zebegényig. Vica babát lenyűgözte a hatalmas folyó látványa, melynek felszínén táncot jártak a nap sugarai vígan kerülgetve a hatalmas sétahajókat és uszályokat.

Kismarosnál kirajzolódott előttük a Dunakanyar, majd a túloldalt feltűnt a hegy tetején a Visegrádi vár is. Nagymaroson áthaladva Vica baba észrevett egy a rákúszott vadszőlőtől és borostyántól mesebeli házikóvá változott kisebb társasházat.

• Pont ilyennek képzelem a hét törpe házát is, csak kisebben! – kiáltotta Vica baba.

Zebegény előtt 2 km-rel körbeül 1 km-es szakaszon fél pályás útlezárás volt. Jelzőlámpa irányította a forgalmat, így az útlezárás nem okozott nagyobb fennakadást. a kis Robogó türelmesen kivárta az autósokkal együtt, amíg elhalad a szembejövő forgalom, zöldre vált a lámpa és biztonságosan mehetnek tovább.

A természet szépsége mellett rögtön Zebegény elején megragadta Vica baba tekintetét a szépen felújított, de sajnos a nyilvánosság előtt zárt kapukkal álló Dőry kastély, mely magántulajdonban van, így csak kívülről tekinthető meg. A gyönyörű épület puszta látványa is kisebb időutazást idézett elő képzeletében régi korok romantikus hangulatát tárva fel előtte.

• Láttad azt a gyönyörű kastélyt, a kis Robogó? – kérdezte Vica baba.
• Igen, láttam – szólt hátra a kis Robogó.
• Ha lehunyom a szemem, látom magam előtt a csinos ruhás régi urakat, ahogy udvarolnak a fodros, hosszú szoknyás finom parfümtől illatos hölgyeknek. Kézen fogva táncolnak a bálteremben, pukedliznek, illegnek és billegnek. Biztosan van benne bálterem is! Igaz, a kis Robogó? – kalandozott a gondolataiban Vica baba.
• Igaz – hagyta rá a kis Robogó, hadd játsszon Vica baba a képzeletével.

Zebegényben a vasútállomásnál balra lehajtottak a Dunapartra. Elég tágas tér és parkolási lehetőség várt itt rájuk. A vasút túloldalán elterülő falurész szűk utcája zsúfolt, forgalmas, és még macskaköves is, így a Duna parti parkolási lehetőséget a kis Robogó könnyebbnek és biztonságosabbnak találta. A biztonság pedig mindennél fontosabb!

• Képzeld Vica baba, van itt Zebegényben egy Hajózástörténeti Múzeum az első magyar hajózási magánmúzeum, mely Farkas Vincze hajóskapitány gyűjteményét őrzi. Az itt kiállított emléktárgyakat az utazásairól hozta, valamint saját kezűleg készítette. A kapitány a tárgyak összegyűjtésével, és a múzeum alapításával szerette volna bemutatni, merre hajóztak magyarok a világ tengerein.
• Elmegyünk oda mi is? – kíváncsiskodott Vica baba.
• Mást szeretnék most megmutatni neked. – folytatta a kis Robogó – Két kilátó is van Zebegényben. A Hegyes-tető 482 méter magas csúcsán áll a Julianus-kilátó. Igaz, érdemes nekivágni a csúcson túl a kilátónak, a jutalom nem marad el. Páratlan kilátás nyílik a Dunára, a Visegrádi-hegységre, és a Börzsönyre is. De elég hosszú, körbeül egy 4 km-es sétával lehet oda eljutni innen a faluból, és ez a te pici lábaidnak még elég sok, így mi egy másik, egy közelebbi kilátóhoz fogunk menni.
• De jó! Nagyon szeretem a kilátókat! – örvendezett Vica baba. Olyan volt, mint egy kis katicabogár. Mindenre szeretett felmászni.
• Ha majd egy kicsit nagyobb leszel, akkor elmegyünk a Julianus-kilátóba is – mondta a kis Robogó. – Nem mindennapi, ahogy a szemünk elé tárul a kilátó tetejéről a Duna. Nyugat felé tekintve egész Szlovákiáig nyúlik a láthatár. Nem marad le szemből a szomszédos Szent-Mihály hegy csúcsa, valamint a Salamon-torony és a Visegrádi fellegvár sem. Tiszta időben a Börzsöny magaslatai és még a Csóványosi kilátó is kivehető a távolból. A Julianus-kilátó a nevét egy, az őseink után kutató szerzetesről kapta. A kilátót 1939-ben az Encián Turista Egyesület építtette. 2011-ben felújításra került, így a meredek és keskeny csigalépcsője most már biztonságosan járható. Ha valaki nagyobb túrára szeretne indulni itt térhet rá a ZT jelű tanösvényre, melyen haladva egész Törökmezőig el lehet jutni. A tanösvényt járva kényelmes terepen, látványos útvonalon tehetünk időutazást, bepillantva az erdészek munkájába és a Dél-Börzsöny élővilágába.
• És a mi kilátónk? – kérdezte Vica baba – Ahová most megyünk. Azt a kilátót hogy hívják?
• Az a Kós Károly kilátó – válaszolt a kis Robogó – a faluhoz kicsit közelebb, innen a vasútállomástól mindössze 10 perc sétára található. 1930-ban egy, a zebegényi lakosokból álló dalkör elhatározta, hogy I. világháborús emlékművet és országzászlót állíttat ott, ahol most a kilátó található: a Kopasz hegyen. De sajnos újabb háború tört ki, és az emlékmű építése leállt. Egy háborúban sok a pusztítás. Lerombolnak szobrokat, emlékműveket. Ez a sors várt erre az emlékműre is. A zebegényi lakosok szerették volna megóvni az emlékművet, ezért átnevezték kilátónak. Így senki sem bántotta. Később az eredeti emlékhelytől kicsit távolabb épült fel a mai Kós Károly kilátó egy építészmérnök tervei alapján, akit Csóka Árpádnak hívtak. Innen is nagyon szép lesz a kilátás, majd meglátod Vica baba!

Vica babának nagyon tetszett a kis zeg-zugos utcás falu, a pici templom, a turistáktól nyüzsgő tér, a sok cukrászda és étterem.

A kilátóhoz egy keskeny, kőből kirakott kanyargós út vezetett fel. Az első kanyarból már jól látszott a templom tornya a hatalmas órával, a másodikból pedig már a Dunakanyart is látni lehetett. A fenyők tűlevelekkel és tobozokkal szórták tele az utat. Ha pedig jött valaki szemből, félre kellett állni, hogy elférjenek egymás mellett.

Elsétáltak a Trianoni emlékmű és egy kis kápolna mellett. Az alattuk fekvő temetőhöz a kápolnától kálvária mellett vezetett le az út. A kilátót a kápolnán túl az erdő felé találták meg.

Az ősz szép színesre festette a fák leveleit, melyek körbevették a kilátót. Vica baba a földre hullott falevelekben vidáman ugrándozva szaladt előre és szökellt fel a kilátó falépcsőin. Készített pár képet a saját kis fényképezőgépével, hogy otthon meg tudja mutatni Barna macinak, milyen mesés helyen jártak. Visszafelé betértek egy cukrászdába, Vica baba egy gyümölcsös, a kis Robogó pedig egy csokis süteményt választott, majd miután megették, még gyűjtöttek egy zacskó kavicsot és kagylót lent a Duna-parton, ami Vica baba szerint még bármire jó lehet. Hazatérve elmesélték Barna macinak merre jártak. Vica baba megmutatta a fényképeket és a kavicsgyűjteményét. Barna maci Vica baba lelkes beszámolóját hallgatva elhatározta, hogy beiratkozik egy motoros iskolába, és lerakja a motoros jogosítványt, hogy tavasszal már ő is részese lehessen az élménynek és el tudjon menni barátaival kirándulni.

---

---